Egyéb

Február végén mutatja be az Örök tél című filmet a közmédia

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én 21 órakor tűzi műsorra a Duna Televízió Szász Attila Örök tél című alkotását, amely a szovjet Gupvi munkatáborok elhallgatott világát mutatja be.

“Huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy egy ilyen film létrejöhessen” – emelte ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a filmet bemutató keddi sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Gulág Emlékbizottság támogatásával készült alkotás létrejöttével “egy olyan film született, amely valóban kinyitja a Gulágról való ismeretek kapuját” és hitelesen mutatja be, hogy mi történt ezekben a kényszermunka-táborokban – emelte ki. Hozzátette: ez a film a történelmi témát nem ismerők számára is befogadható és azonosulásra alkalmas formában dolgozza fel a 2. világháború után elhurcolt több százezer magyar valós történetét.

Köbli Norbert forgatókönyvíró az Örök tél című filmről tartott sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2018. január 30-án (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Köbli Norbert forgatókönyvíró az Örök tél című filmről tartott sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2018. január 30-án (Fotó: Kovács Tamás)

Kiemelte: a Gulág Emlékbizottság legnagyobb volumenű vállalkozása volt az Örök tél elkészítésének 423 millió forintos támogatása. A Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró új történelmi drámája Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláját feldolgozva, megtörtént eseményeken alapszik. ”Nagyon büszke vagyok a filmre, az alkotótársaimra, és különösen a színészekre, mert az egy külön filmet megérne, amekkora odaadással és elkötelezettséggel játszottak” – emelte ki a rendező.

Mint mondta, a forgatás során nehéz volt minden nap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni. ”Ez a legérzelmesebb történet, amit valaha írtam, nagyon igénybevett, mindenféle érzelmet kiváltott belőlem, egy igazi hullámvasút volt” – idézte fel a munkát Köbli Norbert. Mint mondta, megpróbáltak egy jól megközelíthető történetet elmesélni úgy, hogy közben nem színezik ki a valóságot, hiszen végig érezték a munka komoly felelősségét is.

Hátul Skuta Vilmos fotográfus (b2), Szász Attila rendező (b3), Döbrösi Laura (b4), Gera Marina (b5), Csányi Sándor (b6), Für Anikó (j7), Fehérvári Norina (j6), Kiss Diána Magdolna (j4), Farkas Franciska (j3), Orosz Ákos (j), a film főszereplői, és Köbli Norbert forgatókönyvíró (j5), elöl a további női szereplők az Örök tél című filmről tartott sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2018. január 30-án (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Hátul Skuta Vilmos fotográfus (b2), Szász Attila rendező (b3), Döbrösi Laura (b4), Gera Marina (b5), Csányi Sándor (b6), Für Anikó (j7), Fehérvári Norina (j6), Kiss Diána Magdolna (j4), Farkas Franciska (j3), Orosz Ákos (j), a film főszereplői, és Köbli Norbert forgatókönyvíró (j5), elöl a további női szereplők az Örök tél című filmről tartott sajtótájékoztatón az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2018. január 30-án (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat. A 2. világháború végén a győztes Szovjetunió katonai és belügyi szerveinek foglyaként kétszázötvenezer férfit és nőt hurcoltak Magyarországról a Gulág és Gupvi kényszermunkatáborokba. Akik évekkel később hazatérhettek a rabságból, nem beszélhettek szabadon a velük történtekről.

A főszereplők mellett a filmben látható mások mellett Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Für Anikó és Gáspár Tibor. Az operatőr Nagy András, a vágó Hargittai László, a producer Lajos Tamás és Köves Ábel volt. Skuta Vilmos fotóművésznek a forgatáson készített fotóiból február végéig látható kiállítás az Uránia Nemzeti Filmszínház galériáján.

Kapcsolódó