A European Broadcasting Union előírásai és véleménye a közérték-teszttel kapcsolatban

A European Broadcasting Union (EBU) mint az európai közszolgálati médiaszolgáltatókat tömörítő szervezet egy 2007-ben kiadott minta-törvényében részletesen foglalkozott a közmédiával szemben támasztott követelményekkel.[1]

A dokumentum a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között hangsúlyozza, hogy a közmédiának a teljes társadalmat, közösséget kell kiszolgálnia, függetlennek kell lennie a kormányzattól, a politikai és jogalkotó szervektől, és nem szolgálhat semmilyen egyéni érdeket, illetve a társadalom egyes csoportjainak érdekét sem. A közmédia feladatai elsődlegesen a tájékoztatás, szórakoztatás, oktatás feladatai köré kell hogy csoportosuljanak, amelyek révén a társadalom valamennyi rétegét meg tudja szólítani, mindezt különféle platformokon keresztül. A konkrét célok között említi a dokumentum a kultúra (benne az európai kultúra) és a kisebbségek támogatását, a közösségi kohézió elősegítését, a diszkrimináció elkerülését, magas szintű szakmai, etikai standardok betartását, a műsorok közérthetőségét és gazdagságát, illetve a polgárok magas szintű tájékoztatását.

A finanszírozás tekintetében a Nyugat-Európában megszilárdult rendszert (tendenciát) tekinti követendőnek a szervezet, amelynek jellemzője az anyagi feltételek előfizetői díj által történő biztosítása, szemben az állami költségvetésből származó támogatással. Az előfizetői díj előnyét az EBU abban látja, hogy ily módon biztosítható a közmédia függetlensége a politikai szereplőktől, továbbá hosszútávra kiszámíthatóbb finanszírozást – és ezáltal tervezhetőséget és beruházási lehetőségeket – tesz lehetővé, nem utolsósorban pedig egy sajátos kapcsolatot teremt a közmédia rendszere és a társadalom tagjai között (akik így egyben a szolgáltatás „előfizetői” és a megcélzott közönség is egyben).

A digitális média világában elengedhetetlen, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók kihasználják a technológiai fejlődés vívmányait, így a szolgáltatásaik terjesztésének különböző módjait (műhold, kábel), a digitalizáció lehetőségeit, további csatornák (on-demand) indítását, illetve új módszerek alkalmazását (pay-TV). A közszolgálati médiaszolgáltatóknak elérhetőnek, hozzáférhetőnek kell lenniük valamennyi olyan platformon, amelyen a társadalom tagjai médiatartalmakat fogyasztanak.

Az EBU a közérték-tesztekhez nyújt tagjai számára módszertani segítséget, illetve szervezi meg a teszt lefolytatását, alkotja meg arról a jelentést és végez egyéb járulékos feladatokat.

Az EBU két eljárásrend alkalmazását ajánlja fel. Az első az önértékelési eljárás, melynek során a közszolgálati médium – az EBU-tól kapott kérdőívek, információk és statisztikák alapján – saját maga folytatja le az értékelést. A másik a peer-to-peer értékelés, melynek során, az értékelést – részben – az EBU által közvetített szakértők végzik el, tartalmilag az önértékelési eljárás esetében is alkalmazott szempontoknak megfelelően.

Az önértékelési eljárás az EBU értesítésével indul, melyet követően az EBU közreműködhet az eljárás megtervezésében és elindításában (előzetes kérdőív megtervezése, tájékoztatás az eljárás menetéről). Az EBU az értékeléshez szükséges, illetve azt támogató statisztikákat és információkat szolgáltat az eljárás során, melyek – valamint a médium által létrehozott anyagok – alapján születik meg a jelentés. A jelentés elkészítésének időtartama négytől hat hétig terjed.

A peer-to-peer értékelés az önértékeléssel azonosan indul, a közszolgálati médium bejelenti az EBU-nak az eljárás megindítása iránti szándékát. Az EBU közreműködik az eljárás megtervezésében és megindításában. Önértékelést ebben az esetben is végez a közszolgálati médium, melyre a peer-to-peer eljárásban három hónapja van. A lényegi különbség az önértékelési eljáráshoz képest, hogy ebben az esetben az EBU az értékeléshez szakértőket jelöl ki, akik a közszolgálati médium által elkészített jelentés, valamint a helyszínen tett háromnapos látogatás tapasztalatai alapján – a látogatást követően hat héten belül – készítik el saját, ajánlásokat is tartalmazó jelentésüket. A szakértők háromnapos látogatásuk során találkoznak a szervezet – a jelentés szempontjából releváns – egyes egységei és egyéb érintettek képviselőivel. A szakértők látogatásával felmerülő költségeket a fogadó szervezet állja. A jelentésre a közszolgálati médium egy hónapon belül reagálhat, majd ezt követően nyeri el végleges formáját.

Mind a két eljárásról elmondható, hogy a létrejövő jelentés szervezeten belüli kommunikációjának módjáról és mikéntjéről való döntés teljes egészében a közszolgálati médium joga, és dönthet annak tekintetében is, hogy megosztja-e a jelentést a nyilvánossággal vagy az EBU tagjaival, és ezt milyen formában teszi.

Maga az értékelés az önértékelési eljárásban és a peer-to-peer eljárásban is azonos elvek mentén épül fel, és azonos kérdésekre koncentrál. Az értékelés alapvetően hat közszolgálati érték adott szervezet esetében történő megvalósulását elemzi. Ezek az értékek:

– az egyetemesség,
– a függetlenség,
– a kiválóság,
– a sokszínűség,
– az elszámoltathatóság
– és az innováció (melyek megegyeznek az EBU által a közszolgálat alapvető értékeiként deklarált fogalmakkal).

Az „egyetemesség” követelménye azt jelenti, hogy az adott szolgáltatás minél többféle platformon, a lehető legnagyobb számú nézőt és a társadalom csoportjainak lehető legszélesebb körét szolgálja ki. A „függetlenség” tekintetében arra koncentrál az értékelés, hogy a szervezeti és finanszírozási szempontból milyen mértékben tekinthető függetlennek az adott médium. Emellett kiemelt szerepet kap ezen a ponton a műsorszerkesztői döntések meghozatalának szabályozása. Ezen túl központi kérdés még, hogy milyen mértékben bírja a társadalom, a közönség bizalmát az adott médium, illetve tevékenysége mennyiben szolgálja a demokratikus diskurzust. A „kiválóság” tekintetében a szervezeten belüli minőségbiztosítási és -fejlesztési folyamatok, a szolgáltatás technikai megvalósítása és a nézői elégedettség nyer értékelést. A „sokszínűség” szempontjából értékelhető a műsorstruktúra és a közszolgálati médium szervezete. Emellett fontos szempont, hogy a közönség mennyire változatos rétegeivel tud interakcióba kerülni a szervezet. Az elszámoltathatóság szempontjából, az átláthatóságra, adott médium által rendszeresen kiadott jelentésekre koncentrál, és arra, hogy mennyiben és milyen módon tartja szem előtt a közszolgálatiság követelményeit. Az innovációt az értékelés a szolgáltatott tartalom, az alkalmazott technológia és a külső partnerekkel történő együttműködés szempontjából vizsgálja.

Ex ante / public value test – előnyös vagy nem?

A közszolgálati média létrehozásának indoka volt, hogy szolgálja a demokráciát, a szociális kohéziót és a nemzeti kulturális célokat. Annak érdekében, hogy a demokratikus szerepét el tudja látni, politikai és gazdasági befolyásoktól függetlenül kell működnie. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tagállami kötelezettségként határozta meg a közszolgálati média függetlenségének biztosítását.

A közszolgálati média kiemelten fontos szerepet tölt be a társadalomban mint a pártatlan és objektív információk forrása, minőségi és megkülönböztető tartalom szolgáltatója, és mint az európai értékek őrzője. Az új média világa ezeken a szerepeken nem változtatott, sőt megerősítette azt, egy olyan környezetben, ahol a felhasználókhoz számos ismeretlen eredetű és célzatú információ jut el. Ennek ellenére azonban a közszolgálati médiának elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy képes legyen újítani és új szolgáltatásokat indítani.

 Online szolgáltatások a közszolgálati feladatokon belül

Az új közszolgálati tartalmakhoz kiindulópontként szolgál az Amszterdami Jegyzőkönyv és a Közszolgálati Közlemény; ez utóbbi írja elő, hogy szükséges, hogy a közszolgálati feladatok meghatározása a lehető legpontosabb legyen. Ez az online szolgáltatások tekintetében is kiemelkedően fontos. Jogi szempontból az Unió state aid szabályai alapján az a kulcskérdés, hogy a feladat elegendő pontossággal lett-e meghatározva.

Annak ellenére, hogy a közszolgálati feladatok valamennyi tagállamban meghatározásra kerültek, minden közszolgálati médiaszolgáltatónak szüksége van olyan mechanizmusokra, melyek lehetővé teszik az új médiaszolgáltatások indítását, a szokásos feladatain kívül, mialatt a piac megfelelő tájékoztatása is biztosított, és az új szolgáltatásnak sincs aránytalanul torzító hatása. Számos esetben egy-egy új közszolgálati médiaszolgáltatás bevezetése a jogi szabályozók módosítását igényli. Azokban az országokban például, ahol az ún. „management contract” határozza meg a feladatokat részleteiben, bármikor módosítható a szerződés és a Bizottság fel tudja mérni, hogy a közpénzek felhasználása megfelelő volt-e. Vagyis azt, hogy a feladatmeghatározás magában foglal-e olyan elemeket is, ami nem minősül közszolgálatinak.

Számos tagállam más megközelítést alkalmaz, annak érdekében, hogy értékeljék az indítani kívánt új szolgáltatás hatását.  Ez nem más, mint a Nagy-Britanniából indult public value test, amely a Közlemény előírásait is inspirálta. A tagállamok már több mint fele beépítette valamilyen formában a tesztet a jogi szabályozásába. Ezek azonban különbözőek, mivel a legtöbb figyelembe veszi az eltérő jogi szabályozási és médiapiaci körülményeket.

 Platformsemlegesség

Alapvető uniós elv a platformsemlegesség, amely biztosítja, hogy a közszolgálati média ki tudja használni a digitalizáció által nyújtott lehetőségeket.

 Méltányosság: közérték és piaci hatás egyensúlya

Egyes jelentős, új szolgáltatások nyilvánvalóan nem tartoznak a közszolgálati feladatok közé. Számos esetben szükséges értékelni egyrészt azt, hogy a szolgáltatás a közszolgálati média céljait teljesíti-e, nem gyakorol-e torzító hatást a piaci versenyre. Röviden, a piaci hatásnak és a közértéknek egyensúlyban kell lennie. Az egyensúlyt mérlegelő szervnek azonban különös figyelemmel kell lennie arra, hogy nagyon alapos és megfontolt döntést kell hoznia, mielőtt esetlegesen megtiltja egy új szolgáltatás indítását.

 Átláthatóság

Annak érdekében, hogy az érdekeltek és harmadik személyek is tájékoztatva legyenek az értékelésről és elmondhassák véleményüket, a Közlemény nyilvános konzultációt javasol. A konzultáció eredménye mindig nyilvános.

Függetlenség

A Közlemény az értékelést végrehajtó szerv kapcsán kiemeli a szerv/testület függetlenségét, a megfelelő kapacitást és erőforrást. Ennek kapcsán az egyes tagállamokban eltérő megoldások vannak: van ahol a közérték, és a piaci hatás értékelését ugyanaz a szerv hajtja végre, más államokban ezeket különböző testületek. A függetlenség másik aspektusa a szerkesztői felelősség, és annak sérthetetlensége.

 Arányosság

Amennyiben egy tagállam bevezeti a tesztet, fontos, hogy arányos legyen mind az alkotmányos rendszert, mind pedig a piaci környezetet tekintve. A közszolgálati médiának képesnek kell lennie arra, hogy a digitális média korában fejlődjön, oly módon, hogy mindeközben az alapvető feladatai változatlanok maradjanak.